Már több évtizede sikeresen használják a birkagyapjút, a világ különböző országaiban, a talajok szerves anyag tartalmának pótlására, gazdagítására.
Az alkalmazást természetesen tudományos vizsgálatok sokaságára alapozzák. Elsősorban azon országokban ismert a módszer, ahol a legeltetéses birkatartást nagy területeken folytatják. A hulladék és kezeletlen (natúr) gyapjút használják fel erre a célra. Az energia, valamint a műtrágya árak egekbe ugrása egyéb alternatív trágyázási lehetőségek felé irányítják a szakemberek figyelmét.
A gyapjú tápanyagban gazdag anyag, 10% körüli nitrogén és 5% körüli kálium tartalma mellett jelentős foszfor- és mikroelem-tartalom jellemzi. Összetételét elsősorban az állatok elfogyasztott takarmánya, annak összetétele, beltartalmi értéke határozza meg.
Felhasználása por vagy préseléssel előállított, drazsírozott, pelletált formájában történik. Utóbbiak könnyen kezelhetők, alakra hasonlóak a granulált, szárított szerves trágyákhoz.
A granulált gyapjú lassan bomló szerves anyag, lebomlásához legalább 5-6 hónapos idő és nedves talaj szükséges, általában a folyamat 1-2 évig is elhúzódik. Trágyázási céllal a talajba kell keverni a növények gyökeréhez, de a talaj felszínére is teríthető. Az év bármely szakaszában felhasználható, és minden növénynél alkalmazható. Enyhén lúgos kémhatású, segít megelőzni a talaj elsavasodását.
Talajjavító hatással is rendelkezik. A gyapjú tömegének 4-5-szörös vízmennyiségét képes felszívni. Vízmegkötő képességének hatására az öntözések gyakorisága csökkenthető, a kijuttatott vizet a talaj hosszabb ideg megtartja, nedves marad, de nem vizes. A talaj szerkezetét javítja, lazítja, növeli annak levegő tartalmát. A tartósan nedves és levegős talajban a talaj élővilága felszaporodik, a mikroorganizmusok is, a növények gyökérfejlődése fokozódik, nagyobb és életerős növények fejlődnek.
Talajtakarásra (mulcsolásra) is használható, a felszínre helyezett gyapjú úgy árnyékolja a felső réteget, hogy az levegőzik, és a felülről lehulló víz akadálytalanul áthatol rajta, miközben lassan a talajba mosódik belőle a tápanyag. Takarásra a szálas gyapjú vált be.
Megfigyelések szerint a talajfelszínre helyezett gyapjútakarást a meztelencsigák elkerülik az egyenetlen, szúrós és nem vizesedő felszíne miatt. Hazánkban nagy tömegű felhasználatlan birkagyapjú halmozódott fel a tenyésztőknél, tárolásuk gondot jelent számukra. Érdemes lenne ezt az értékes szerves anyagban gazdag mellékterméket talajtrágyázásra hasznosítani.
