Ezek a 2-3 cm-es, nagyméretű, barna színű kitinpáncéllal fedett bogarak hazánkban 3 év alatt fejlődnek ki, 3 évenként szoktak nagy tömegben előfordulni, rajzani.

A kétfoltos vagy másnéven közönsége takácsatkák (Tetranychus urticae) a levelek hátoldalán élnek, szívogatják a legfiatalabb leveleket, aminek hatására apró, halvány foltok jelennek meg a levelek színén.

A rózsa levelét tavasszal, nyár elején számos rovar károsítja, április végén már elsők között megjelent a levélsodró rózsadarázs (Blennocampa pusilla) és kártétele.

A diófák rügyfakadása, leveleinek kifejlődése a gyümölcsfák sorában a legutolsó. A tavaszi zöld leveleken kisebb-nagyobb kiemelkedések, a levelek főere mentén levéltetű telepek figyelhetők meg.

Újdonság a csigacsapdázásban!

Az őszi lombhullás után, amikor a fák elvesztik lombkoronájukat, egyszerre szembetűnővé válnak a fakérgen élő különböző színű zuzmótelepek. Gyakran kérdezik a szakembert, hogy károsítják-e ezek az élőlények a fát, el kell-e távolítani a fákról?

A selyemfényű puszpángmolyt (Cydalima perspectalis) hazánkban Sopron környékén figyelték meg első ízben 2011 őszén, azóta Balaton melletti kertben és Budapesten is károsított  a kártevő puszpáng bokrokon.

A hótakaró bár szép látvány a télen is zöld lombú örökzöldeken, súlyos károkat okozhat a növényzetnek.

Az utóbbi években több ízben is jelezték kerttulajdonosok, hogy a fűben, földutakon zöldes színű kocsonyás képződmények jelentek meg. Gyorsan szaporodtak, terjedtek, és kiirtásuk, felszámolásuk nem volt sikeres.

A paradicsom leveleit több gombafaj is fertőzi, azok tünetei is eltérőek és az okozott betegség súlyossága, a kár is különböző.

A vértetű elsősorban az almafákat fertőzi, de az almafajták és alanyok között is van érzékenységben különbség.

Tavasszal a virágszirmok hullása után a növekedésnek indult szilvatermések között szokatlan méretű és alakú termések is fejlődnek.

A fákon múmiává aszalódott termések, az érett gyümölcsökön pedig barna, rothadó foltok: ha nem vigyázunk, a kertünket is megfertőzi a gomba!

Tavasszal, nyár elején kertekben és réten érdekes jelenség figyelhető meg: a növények szárán, levélnyélen feltűnően nagyméretű, 1-2 cm-es kiterjedésű habos fehér nyáltömeg látható, melyet számtalan apró levegőbuborék tart keményen.

Hazánkban is megtelepedett egy új kártevő, az amerikai lepkekabóca. Több, mint 100 növényfajt fertőző kabóca fehér színű viaszos telepekben él általában a levelek hátoldalán és a fiatal hajtásokon.

A sárga színű tárgyakra nagy számban repülnek. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A növények zsenge leveleit szívogatva legyengítik és megfertőzik a kerti növényeket.

A köszméte legjelentősebb károsítója az amerikai lisztharmat gomba (kórokozó neve Sphaerotheca mors uvae), mely a hajtások mellett a növény legfontosabb részét, a termését teszi tönkre.

Bár növények, virágok palántáit megvásárolhatjuk előnevelve, kiültetésre készen, hobbikertészek gyakran nevelnek saját magokból növényeket, palántákat.

Több sajtótermékben napvilágot láttak figyelem-felkeltő írások, többségében egymástól átvett azonos anyagok az elmúlt évben ebben a témában.

Egyre gyakrabban találkozhatunk lila vagy piros színű vetőmagvakkal. Növénydoktorunk beavat minket a csávázott vetőmag titkaiba.

A téli, télvégi növényvédelmi munkák alapja a beteg, károsodott ágak, vesszők lemetszése, moníliás gyümölcsmúmiák eltávolítása mellett a fákon áttelelt károsítók elleni lemosó permetezése.

Elterjedt vélekedés, hogy a növényvédő szerek a méhekre mérgezőek, ezért virágzáskor nem szabad permetezni. Ez a megállapítás ilyen formában nem állja meg a helyét.

A paradicsom egyik legsúlyosabb gombás eredetű betegsége a paradicsomvész, melyet a Phytophthora infestans nevű gomba okoz.

Míg korábban elsősorban a meggyfákat fertőzte a Monilia laxa nevű gomba, az utóbbi években az őszi- és kajszibarack, a cseresznye, a szilva és a mandulafákon is súlyos elhalásokat okoz.

Egyre több helyen termesztenek Magyarországon áfonya néven egy hazánkban eddig ismeretlen egynyári növényt. Termése már a piacokon is megjelent.

Az ország melegebb tájain a mandula után az őszibarackok virágrügyei is megpattantak, hamarosan virágba borulnak a fák.

Az almafélék lisztharmat gombája a fertőzött levelek megjelenésével megkezdte fertőzését, a védekezést meg kell kezdeni.

Tavaszi ásás során számos nagyméretű lárvát figyelhetünk meg az ásóval felfordított talajban.

A zöldségfajták értékét számos tulajdonságuk befolyásolják: előnyös a bőtermő-képesség, valamint a szárazságot tűrő tulajdonság is. A hibridek, melyeket a fajtanév melletti F1 jelölésről ismerhetünk fel, termőképességükben mindig kiemelkedőek. Mivel előállításuk több munkát igényel a hagyományos fajtákénál, ezért drágábbak.

A szép virágokban nemcsak gyönyörködni lehet, hanem rendszeresen gondozni is kell őket. Az ápolási munkák egyike a rendszeres tápanyag-utánpótlás.

2008-ban is, az EU szabályozásával összhangban, a már megszokott és jól bevált növényvédő szerek közül számosat kivontak a forgalomból. Melyek ezek?