Közismert, hogy a csonthéjas gyümölcsfák hazánkban és Európa szerte erősen vírussal fertőzöttek. Számos, többféle vírusfaj fertőzi a kedvelt kajszi-, őszibarack és szilvafákat, közülük a szilvahimlő, a sharkavírusként ismert Plum pox potyvirus (PPV) a legelterjedtebb. Gyakori, hogy több vírus is megfertőz egy-egy fát, ilyenkor általában súlyos tünetek fejlődnek ki.
A vírusok veszélyességét az okozza, hogy növényt megfertőzve nincs lehetőség a növény gyógyítására, a vírust a növényből nem tudjuk hatástalanítani, a vírustól nem lehet mentesíteni. A fertőzött növények életük végéig betegek maradnak. A vírusok elleni védekezés egyedüli módja a vírusfertőzés megelőzése, annak megakadályozása.
A növények a kórokozó vírussal történő kapcsolódásuk, viszonyuk alapján az alábbi szerint csoportosíthatók:
- Az a növény, melyet a vírus szabadon megfertőzi, a növény nem mutat vele szemben ellenállást, fogékony a vírussal szemben. A behatoló vírus a gazdanövényben gyorsan szétterjed, és hamarosan jól érzékelhető tünetek is megjelennek. A fa legyengül, termései értéktelenekké válnak, érés előtt lehullik, gazdasági hasznot nem nyújt.
- Bizonyos esetekben a vírus bár képes a növényekbe behatolni, még a tünetek is kifejlődnek, elsősorban a leveleken. Viszont a terméseken tüneteik nem vagy alig érzékelhetők, a fák a vírussal „békésen” megélnek, a fa elviseli a vírusok jelenlétét, toleráns a vírussal szemben.
- A legértékesebbek a vírusnak ellenálló, azaz rezisztens fajták. Ezekre jellemző, hogy a vírus nem képes a növényt megfertőzni, abban felszaporodni, mivel a behatolás helyén a növényi szövet egy túlérzékenységi reakcióval izolálja azt, a környező szövetek elhalnak, így blokkolja a növény a vírusrészecskék továbbélését és szétterjedését.
A PPV jellegzetes tünetei
Tünetek nélkül is lehet vírusfertőzött egy fa, a növényen belüli felszaporodásához hónapok, évek szükségesek fás növények esetében.
Leveleken világoszöld, sárgászöld vonalas rajzolatok, szalagok, erek menti csíkok, vagy gyűrű alakú elszíneződések láthatók, de szabálytalan alakú foltok is a fertőzést jelzik. Különösen erősek ezek a tünetek tavasszal a lombosodást követően, és jól láthatók áteső fényben.
A kajszibarack héján nagyméretű gyűrű alakú sárga, majd elbarnuló rajzolatokat okoz, érett állapotban a barnulás a gyümölcs húsára is kiterjed. A csonthéjon is jól láthatók a barna foltok, gyűrűk. A tünetes magok is vírusfertőzöttek, így azokból nevelt magoncok is vírusbetegek.
Szilvafa terméseken a fajta fogékonyságától függően eltérőek a tünetek. A fogékony fajtáknál a termés már zöld állapotában torzult, húsába mélyedő rajzolatok kísérik, alatta a hús megkeményedik és barna. Gyakran érés előtt a termés még zölden lehullik. A toleráns fajtáknál csak a héjra kiterjedő elszíneződés szokta kísérni a fertőzését, a termést a fa beérleli. A fa elviseli a vírusfertőzést, gazdasági hasznot nyújt, tehát termesztésre alkalmas.
Kajszibarack és szilva gyümölcsök beltartalmi értéke megváltozik a vírusfertőzés hatására: cukortartalma lecsökken, lé tartalma is, erősen szárazzá, rostossá válik, jellegzetes ízét, zamatát elveszti.
A PPV fertőzés elleni védekezés akkor hatékony, ha figyelembe veszik annak sokféle terjedési módját.
- Elsősorban oltással, szemzéssel történik a vírusok továbbvitele. Ezért a gyümölcsfák szaporításához csak vírusmentes oltóvesszőt vagy szemet, valamint vírussal nem fertőzött alany javasolt felhasználni.
- A PPV fő terjesztői a levéltetvek, melyek a növényi nedvszívás segítségével viszik tovább a vírusrészecskéket. Már 1 fertőzött levéltetű egyetlen szúrása elegendő a vírusfertőzés elindításához.
- Virágporral is terjed a légáramlás segítségével a PPV.
- Mechanikai sérülésekkel, sebekbe kerülve is terjeszthetők a vírusok. Erre a vegetációs időszakban, a zöld metszés során kerülhet sor.
A PPV járványos terjedését az is tény is segíti, hogy gyümölcsfák mellett díszfák, díszcserjék is gazdanövényei. A PPV-tól megbetegedett egyedek életük végéig fertőző források maradnak. Leggyakoribb gyümölcsfélékhez tartozó gazdanövényei: cseresznye, házi szilva, japánszilva, kajszibarack, kökény, mandula, meggy, nektarin, őszibarack.
Alanyok közül a cseresznyeszilva és sajmeggy, míg a dísznövényként nevelt növények közül a babarózsa, babérmeggy, japáncseresznye, májusfa is gazdanövénye. A felsorolt növények botanikai rokonságban áll egymással, valamennyien a Prunus nemzetségbe tartoznak.
A szilvahimlő vírus elleni védekezés alapja a vírussal történő fertőzés megelőzése és a mentes állapotnak a fenntartása.
Ennek érdekében vírusmentes, hatóságilag ellenőrzött oltványt telepítsünk. A gyümölcsfák szaporítóanyag előállításának előírásai ezt biztosítják. Rendszeresen védekezni kell a levéltetű vektorok ellen is. A vírusfertőzött fákat javasolt eltávolítani, nem gyógyulnak meg, viszont állandó vírusfertőzési gócpontok maradnak, a többi csonthéjast is megfertőzik a repülő vektorok (levéltetvek) segítségével.
A Sharka vírus elleni védekezés hatékony módja a vírus rezisztens fajták ültetése. Nemesítők intenzíven dolgoznak PPV rezisztens kajszi- és őszibarack, szilvafajták előállításával, és közülük számos kapható is már.
A vírussal szembeni ellenállóság (rezisztencia) és tűrőképesség (tolerancia) fogalmát a facsemetéket árusító faiskolák „lazán” értelmezik, nem egyszer egymás helyettesítésére alkalmazzák ezeket a fogalmakat. Míg a rezisztens fajtát a PPV nem fertőzi meg, addig a toleráns fajtát igen, de az utóbbi esetben nem pusztítja ki a fát, megélnek együtt. Ne feledje, amelyik fajta valódi rezisztenciát hordoz, azt minden fajtaleírás tartalmazza, azok a fajták védettek, és értékükkel arányosan drágábbak a hagyományos fajtákénál.
A rezisztens és toleráns fajták összetétele évről-évre változó, újabb fajták is megjelennek, a fajták ellenálló képességének hitelességét javasolt ellenőrizni vásárlás, a fajták kiválasztása előtt.
Kajszibarack fajták közül rezisztensek az Ariel, Bergarouge, Bergeval, Fabruz, Kuresia, Nirosa, NJA 19, Veharda, Wander cot, míg toleránsnak tekinthetők az Early orange, Goldrich, Henderson, Stella, Sunglo, Tsunami fajták. Nem érzékenyek a vírusra a hazai fajták közül a Ceglédi arany, Ceglédi bíbor, Ceglédi zamatos.
Szilvaoltványok között kapható Jojo, Joganta és Jofela fajták PPV rezisztensek, keresztezéses nemesítéssel állították elő azokat, védett fajták. Ezeket a fajtákat a vírus nem fertőzi meg, vírusmentesek maradnak. USA-ban előállítottak egy génszerkesztett PPV rezisztens szilvafajtát, HoneySweet néven, eredetvédett fajta, több európai országban is tesztelték, és a Sharka vírus nem fertőzte meg a vizsgált egyedeit. USA-ban is csupán két kísérleti táblán nevelik és figyelik a fajtát, de kereskedelmi forgalomba még nem került.
PPV toleráns szilvafajták a következők: Elena, Hanka, Haroma, Juna, Presenta, Tegera, valamint az egyre népszerűbb Top szilvafajták sorozata: Topend Plus, Topfive, Tophit, Topper, Toptaste. Toleráns fajták levelei bár mutatnak vírus tüneteket, terméseik egészségesnek, tünetmentesnek látszanak. A többi régi szilvafajta, és sajnos a hagyományos Besztercei szilva is, kifejezetten fogékony a vírusfertőzésre. Ezeknél továbbra is a megelőző védekezés különböző módjai nem nélkülözhetőek.
Őszibarack és nektarin fajták között ellenálló fajtákat még nem találtak.