Megtelepedett és elterjedt hazánkban is az amerikai lepkekabóca. Több száz növényfajt fertőző kabóca fehér színű viaszos telepei általában a levelek hátoldalán és a fiatal hajtásokon fejlődnek ki.
Magyarországon 2004-ben írták le első ízben az amerikai lepkekabócát (Metcalfa pruinosa) Budapesten. Azóta hazánkban már mindenhol elterjedt kertekben, közterületeken, utakon, parkokban. A kártevő a gyümölcsfák, a szőlő, díszfák, utcai sorfák és díszbokrok, cserjék hajtásait, leveleit fertőzi, de nem veti meg a lágyszárú növényeket (virágokat) sem, a gyomnövényeken, gondozatlan ruderális gyomos közterületeken is megtelepedik.
A lepkekabóca lárvái hosszú ideig észrevétlenül húzódnak meg érintetlen, nem bolygatott növényeken, különösen kedvelik az örökzöld sövényeket, azok belsejét. Fehér viaszszálakkal fedett telepekben fejlődnek a lárvák, azok is szöszösek, fejlett lárváknál tollszerű bolyhos anyag borítja testüket. Néhány mm hosszúak, a fejlett lárvák már ugrálnak, helyüket ugrálva változtatják, ilyen módon terjednek. Jelenlétükre a növény felületén megjelenő, arról lecsöpögő ragacsos, fénylő mézharmat hívja fel a figyelmet.
A lárvák májustól jelennek meg tömegesen, 5 fejlődési alakjuk ismert. Halványzöldes színűek és fehér színű viaszszálak borítják felületüket. Csoportosan, telepekben élnek. Jelenlétükre a levelek fonáki oldalán vagy a hajtásokon kialakuló nagy kiterjedésű, fehér viasztömeggel hívják fel magukra a figyelmet.
A lepkekabóca kifejlett egyedei (imágói) 5-8 mm nagyságúak, világos szürke színűek, két szárnyuk hegyesszögben záródik, szemük sárga. Érintésre, mozgásra hihetetlen gyorsan elpattannak, elugranak, bár repülni is tudnak. Rajzásuk június végétől július elejétől nyár végéig tart. Októberben rakják le tojásaikat a fás növények kéregrepedéseibe, tehát tojás alakban telelnek.
Mind a lárvák, mind a kifejlett kabócák szívó szájszervvel rendelkező rovarok, szívogatásukkal gyengítik a megfertőzött növényeket. Károsításuk és jelenlétük októberig is eltarthat.
Fás növényeknél a hajtásvégek, azok zsenge csúcsai, a sarjhajtások és vízhajtások kedvenc megtelepedési helyeik. A kártevő terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta. A hasonló jellegű időjárás esetén kártételének növekedése és további terjedése várható.
Ahol megjelenik, szinte válogatás nélkül minden növényfajon megtelepedik. Fellépése esetén kertekben érdemes minden növényt tüzetesen átvizsgálni, hogy a fertőzési gócok nyilvánvalóvá váljanak. A kémiai kezelések is terjedjenek ki valamennyi fertőzött növény egyedre. Ellenkező esetben a védőhatás csak átmeneti.
A védekezés lehetőségei
- Tél végén enyhe, fagymentes napokon olajtartalmú szerrel (Vektafid A, Vegesol, Vegarep) végzett lemosó permetezés alkalmas a lepkekabóca fákon, fás növényeken telelő tojásainak elpusztítására.
- Lárváik ellen korai lárva stádiumában a leghatékonyabb a kémiai védekezés, amikor még a lárvák testén nem fejlődött ki a viaszbevonat. Ekkor még a szárító hatású, emberre, állatra nem mérgező narancsolaj hatóanyagú készítmények, valamint a mészkénlé hatóanyagú Tiosol néven forgalmazott lombtrágya is alkalmasak védekezésre, gyérítésükre. Ebben a fiatal lárva stádiumban a káliszappan is megfelelő védekezésre. Különösen a vegyes növényállományú házi kertekben perspektivikus használatuk.
- Májustól figyeljük a fehér viaszos telepek megjelenését, a fertőzött hajtásokat folyamatosan vágjuk le, és zsákban gyűjtve távolítsuk el a kertből, semmisítsük meg. Ezzel a módszerrel a kártevő felszaporodása megelőzhető, illetve az egyedszáma egyensúlyban tartható.
- A lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó hatású rovarölő szerek közül az acetamiprid hatóanyagúak (Mospilan stb.), azadirachtin hatóanyagúak (NeemAzal) használata javasolt. A kontakt hatású rovarölő szerek közül a deltametrin hatóanyagú Decis és a lambda–ciholatrin hatóanyagú Karate, Full, Kaiso szerek váltak be. A szerekhez adagolt káliszappan a tapadást fokozza, és a kabócalárvák, telepek viaszrétegét is oldja. A lárvák elhúzódó kelése miatt ismételt kezelések nyújtanak csak megfelelő gyérítő hatást.
- Javasolható a kertszomszédokkal összefogva tervezni és végrehajtani a védekezést, telekhatárokat a kabócák nem tisztelik.
- A permetezéseknél mind a lárvák, mind a kifejlett imágók a permetcseppek elől elugranak, ami a védekezés hatékonyságát rontja, a permetlé kijuttatását – ugyanarra a helyre – emiatt ajánlott megismételni pár perc elteltével.