Megszaporodott az imádkozó sáskák jelenléte nyár végétől kertekben, mezőkön, egyre több helyről jelezték jelenlétüket a közösségi médiában. Valóban többen vannak, mint a korábbi években?
Az imádkozó sáska, más néven ájtatos manó (Mantis religiosa) régóta él hazánkban és Európában, honosnak tekinthető. Ezért európai imádkozó sáskának is nevezik. De elterjedt az USA-ban és keleti földrészeken is.
Valójában nem sáska, neve félrevezető. A fogólábúak rendjébe tartozó rovar, mellső pár lába erős, hosszú, fogakkal megerősített, fogak segítségével szorítja össze, tartja meg az elfogott zsákmányát. Az imádkozó sáskák rendjébe 10-nél több faj tartozik, kétségtelen a nálunk is honosnak tekintett faj az uralkodó a világban.
A kifejlett imádkozó sáska viszonylag nagyméretű rovar, 3-8 cm hosszú, általában vékony, keskeny testű, sajátos háromszög alakú fejjel, nagy, kiemelkedő szemekkel, hosszú, vékony nyakkal (előtor). Potroha, melyet a 2 pár szárny fedi, az is megnyúlt. 3 pár lába is hosszú, erőteljes ugrásra képes. Színe a világosbarna és zöld árnyalati között változik, segíti rejtőzködést.
Évente 1 nemzedékük fejlődik. Nyár végére érik el teljes fejlődésüket, ekkor párosodnak, emiatt lehet látni több egyedét ebben az időszakban, mint korábban. Párosodás után a nőstények potroha megnagyobbodik, lelóg a peték tömegétől, mozgásuk lassúbbá válik. Hamarosan megtörténik a 100-200 petét tartalmazó petecsomók elhelyezése is. Kemény kéreggel fedett masszában (kokonban) rakják le petéiket a nőstények, és rögzítik azt gyakran növények szárára, de épületek, és kerti építmények zugába, hézagaiba is.
A hím ájtatos manók párosodást követően, míg a nőstények a peterakás után hamarosan elpusztulnak, ez természetes folyamat. Peték a szabadban telelnek át, állják a hideget, majd tavasszal megindul a fiatal lárvák kialakulása, szétszéledése.
Ebben a stádiumban sok lárva elpusztul a hideg és táplálék hiánya miatt. Több lárvaalak követi egymást az imágók kialakulásáig, lárváik formára, felépítésben hasonlóak, csak méretben különböznek a kifejlett rovartól. Számos ellenségük ismert, madarak, pókok, békák és hüllőfélék is gyérítik őket, és nem ritka – egyedei között – a kannibalizmus sem.
Sajátságos vadászó stratégia jellemző az ájtatos manókra: türelmesen és mozdulatlanul várnak, figyelik prédájukat, és amikor alkalmas, igen gyorsan elkapják hosszú első pár lábukkal azt. Onnan már nincs menekülés. Ragadozók, elsősorban rovarokkal táplálkoznak. Sok jelzés érkezett, hogy a jelenleg kezelhetetlen vándorpoloskákat is előszeretettel fogyasztják. Bárcsak beválnának! Védett rovarok, eszmei értékük 5 ezer Ft.
Rovarászok hírt adtak arról, hogy megjelent hazánkban egy új faj, az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata), elmúlt években hazánk több pontjáról már begyűjtötték. Előfordulásukat elsősorban az ország déli elhelyezkedésű területein figyelték meg, de Budapesten a Városligetben fatörzseken napozó egyedeit is azonosították tavaly. Ez a hazánkban új imádkozó sáska faj déli országok felől terjeszkedik, délre fekvő szomszédos országokban már korábban megtelepedett. Várható hazai elterjedése.
Az óriás ázsiai imádkozó sáska a hazai fajhoz igen hasonló, néhány formai eltérés segít a megkülönböztetésben: nyaka lényegesen szélesebb és rövidebb, mint a hazai fajé. Színük mindkét fajnál hasonló, zöld és a barna több árnyalata. Viszont amíg a hazai fajnál a szárnyak egyszínűek, az óriás imádkozó sáskánál 1-1 fehér folt látható a szárnyakon. Amint neve is tartalmazza, a rovar feltűnően nagy, imágói 10 cm-t is elérhetik vagy meghaladják. Évente 1 nemzedékük fejlődik, és mint a többi imádkozó sáska fajok, ők is ragadozó életmódot folytatnak. Az országba kerülésüket segíthette az intenzív nemzetközi járműforgalom, a határ-közeli területekre viszont aktív repüléssel is bekerülhettek. Városligetben (Budapest) történő megjelenése az új, külföldön előnevelt fákkal történő behurcolásukat valószínűsíti. Jelenlegi ismeretek szerint az óriás imádkozó sáska egyedei elsősorban fakoronákon élnek, és ott ritkítják a rovarokat, többek között a poloskákat. A hazai imádkozó sáska faj ezzel szemben főleg nyílt, füves, napos területen és lágyszárú növényeken keresi táplálékát.
Biológiai növényvédelemben, USA-ban már alkalmazzák rovarok gyérítésére, kereskedelmi forgalomban kaphatók egyes imádkozó sáska fajok petecsomói (kokonjai) fejlődésnek indult első stádiumú élő lárvákkal. Természetben gyűjtik be őket, ezzel garantálják életképességüket, megrendelésre postázzák.
Akár honos, akár betelepedő imádkozó sáskáról van szó, védjük őket, hiszen hasznosak.