Néhány éve települt be hazánkba az ázsiai származású pettyes-szárnyú, foltos-szárnyú muslica (Drosophila susukii), és gyorsan terjed. Június második felében jelennek meg az apró, 1-2 mm nagyságú, légyszerű muslicák, jelenlétükre októberig lehet számítani.
A kártevő igen apró, az emberek többsége a ház körül gyakori ecetmuslicának véli. Életmódja, tápláléka és a fertőzés módja attól lényegesen eltérő. Igen szapora és melegigényes rovar. Kedvező feltétel életéhez és szaporodásához a 20-30 °C-os hőmérséklet. Első légynemzedéke és károsítása június második felétől szokott megjelenni, ami egybeesik a málna érésének indulásával. Az őszi lehűlésig számos légy nemzedéke fejlődik ki. 7-8 °C-os hőmérséklet állítja le élettevékenységét, szaporodását, károsítását, és fagypontnál egyedei már elpusztulnak. Szedés alatt a talajra lehullott, túlérett, beteg bogyókban sokáig fenntartják magukat a rovarok.
Kedvelt gyümölcsfajok, melyeket megfertőz, vékony héjúak, elsősorban a bogyós gyümölcsűeket veszélyezteti. Az érésben lévő vagy már érett gyümölcs ép héját fűrészes tojócsövükkel felszakítják, átszúrják, és a héj alá helyezik petéiket. A gyümölcs húsában fejlődő lárva ott, helyben bábozódik, majd a légy kirágja magát, ennek helyét lyuk jelzi, majd újabb generációk követik. A fertőzött gyümölcs húsa megpuhul, gyakran elrohad, mivel a bőrszöveti sebzésnél másodlagosan kórokozók is bejutnak a gyümölcsbe. Málnánál a bogyóban több, 3-5 lárva is fejlődhet, a belseje elfolyósodik.
A lárvák 2-3 mm hosszúak, lábatlanok, vékonyak, csontszínűek, a bogyókban kifejlődő bábok is hasonló méretűek, sárgás színűek, nem mozognak.
A foltosszárnyú muslica a cseresznyét, kajszit, nektarint, szilvát, és a bogyós gyümölcsűeket – málnát, epret, szedret, áfonyát, szőlőt – és a fügét is fertőzi. A termesztett gyümölcsfajok húsos termései mellett felmérések szerint a vadon nőtt és újabban kertekben is ültetett fák, cserjék közül a som, vadon nőtt prunusz-félék, szedrek, bodza, tiszafa, alkörmös, kutyabenge bogyóit is megfertőzik, azokban is fenntartják magukat. Potenciális fertőzési forrásként kell tekinteni ezen növények terméseit is.
Tárolókban, pincékben elhelyezett vagy lakásba bevitt és szabadon tartott fertőzött gyümölcsből a muslicák szétrepülnek, meghúzódnak. Veszélyt az jelent, hogy a felsorolt fagymentes helyeken bábállapotban fennáll számukra az áttelelés lehetősége.
A védekezés meglehetősen nehéz ellenük. A védekezést a kártevő felszaporodásának, áttelelésének megakadályozására, csökkentésére kell alapozni, ezért talajra ne dobáljuk le a beteg, fertőzött bogyókat szüretelés alatt, hanem külön edényben gyűjtsük. A muslica lárvákkal fertőzött bogyókból folyamatosan kikelő muslicák tömege biztosítja utánpótlásukat. A túlérett, beteg bogyók komposztra sem kerülhetnek ugyan ezen ok miatt. A házi tárolókba, pincékbe ne helyezzünk el muslicával fertőzött gyümölcsöt, mivel fagymentes helyen azok életben maradnak, áttelelnek.
Egyedszámukat csapdákkal csökkenthetjük: ecetet, cukrot, a védendő érett gyümölcsöt, valamint kevés mosogató szert is tartalmazó csalogató oldatok hatékonyan vonzzák a szárnyas egyedeit. Az apró lyukú tüll anyaggal szorosan befedett palack csapdákat az érő gyümölcs szintjében kell kihelyezni a növényekre. A csapdák a szárnyas, kifejlett alakjukat vonzzák és gyérítik. A www.csalomoncsapdak.hu oldalon a kártevőre kifejlesztett illatcsapdák is kaphatók.
Kémiai védekezéshez rendelkezésre állnak rovarölő szerek, bár az élelmezésügyi várakozási idő nehezen vagy nem tartható be a folyamatosan érő és emiatt folyamatosan szüretelt gyümölcsöknél, például a málna és szeder esetében. A lambda-cihalotrin hatanyagú Karate, Zeon várakozási ideje 3-7-14 nap között változik, kultúráktól függően, míg a spinozad hatóanyagú Laser duplo esetében csak 3 nap. Neemazal szedernél, málnánál 7 napos várakozási idő betartásával használható. A felsorolt szabad forgalmú szerek engedélyezettek és hatnak ellenük.