A paradicsom egyik legsúlyosabb gombás eredetű betegsége a paradicsomvész, melyet a Phytophthora infestans nevű gomba okoz.
A kórokozó a peronoszpórákhoz tartozik. Hasonló körülmények kedveznek felszaporodásához és járványok kialakulásához, mint például a közismert szőlőperonoszpóra esetén.
Miről ismerhető fel a betegség?
A kórokozó gomba a paradicsom valamennyi föld feletti zöld részét megfertőzi: leveleket, levélnyelet, hajtást, virágszárat, virágokat és a zöld termést is, ami ettől függetlenül beérhet.
- A leveleken szabálytalan, hirtelen fellépő zöld, majd barnán elhaló, nagy foltok jelennek meg, gyakran a levelek csúcsánál. Az elhalt foltok szélén zöld szegély is kifejlődhet, melyen a gomba fehéres bevonata látható. Ez a fehér, szabad szemmel is észlelhető laza bevonat a gomba szaporító képlete (sporangiumtartó gyep), melyekről a leváló szaporító sejtek szétszóródva fertőzik a növények még ép, egészséges részeit.
- Levélnyélen, hajtáson, virágzaton, virágszáron megnyúlt, gyorsan megbarnuló foltokat és elhalást okoz.
- A zöld bogyókat megfertőzve azokon barna, márványozott, kemény, nagy kiterjedésű, több centiméteres, szabálytalan alakú elszíneződések, foltok jelennek meg. A foltok gyakran a termés kocsánya körül alakulnak ki: ez a része a bogyónak, ahol a víz hosszú ideig fennmarad, ami a spórák csírázásának feltétele. A fertőzött zöld bogyó beérik, bepirosodik, de fogyasztásra alkalmatlan.
- A paradicsom bokor lombjának gyors, néhány nap alatti elhalását okozhatja: a lomb úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Innen származik a paradicsomvész elnevezés.
A fertőzésnek, a kórokozó szaporodásának kedvező feltételek
A gomba már 12-15 °C hőmérsékletnél fertőzni képes, de számára optimális a 18-22 °C. A növény fertőzésének feltétele a nedves növényfelület, melyet elsősorban az eső, a harmat, gyakran az öntözés biztosít. Már néhány órás nedves felület elegendő a spórák csírázásához, a növény fertőzéséhez, a gomba növénybe hatolásához.
Védekezés lehetőségei
A gomba a lehullott fertőzött növényi részeken képes áttelelni, ezért ezek elszóródását meg kell előzni.
Ültetésnél – szabadföldön és hajtatáskor – biztosítani kell a növények szellős térállását, a légmozgás segíti a növényi nedvesség mielőbbi felszáradását.
Ha már megjelent a betegség, a fertőzött leveleket, hajtásokat, terméseket mielőbb távolítsuk el a tövekről, a területről. Semmisítsük meg, hiszen innen folyamatos a növény további fertőzése.
Sajnos, rezisztens paradicsomfajták még nincsenek forgalomban, bár léteznek, igaz ugyan inkább toleránsak a gombafertőzéssel szemben (Pl. Maestria fajta). Helyes, harmonikus táplálással a növények ellenálló képessége fokozható. Kerüljük el a növény laza szerkezetét, a túlzott nitrogén adagolást. Az öntözési időpont helyes megválasztásával (reggeli órák) is csökkenteni lehet a gomba számára kedvező fertőzési időszakot.
A védekezés alapja a megelőző kémiai kezelés: a gomba fertőzése előtt permetezzük le a növény felületét. Ha egyenletes a permetlé bevonat, a gomba spórák nem tudnak a növénybe hatolni, a gombaölő szer ezt megakadályozza.
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – olvashatók azok a jelenleg engedélyezett szabad forgalmú gombaölő szerek, melyek hatnak a paradicsomvészt okozó gomba ellen:
Márkanév hatóanyag
- Bordóilé + Kén Neo SC bordói keverék+ kén
- Bordómix DG bordói keverék
- Champ DP, Champion 2 FL, Hydroflow rézhidroxid
- Vegesol R növényi olaj + rézhidroxid
- Neoram 37,5 WG, réz-oxiklorid
- Nordox 75 WG rézoxid
- Polyram DF metiram
Szisztémikus hatású szerek:
- Amistar, Mirador, Mister, Zaftra azoxistrobin
- Magnicur Energy foszetil, propamokarb
- Proplant propamokarb
- Ranman Top ciazofamid
A választásnál alapvető szempont legyen az alkalmazott gombaölő szer élelmezésügyi várakozási ideje, különös figyelmet érdemelnek a folyton növő és érő paradicsom fajták.